Illóolajok

 

 

Essential-Oils

Az illóolaj az intelligens, aromanövények gyökeréből, szárából, leveléből, gyantájából, magvaiból, törzséből vagy hajtásából általában vegyszermentes eljárással kinyert olajtartalmú kivonat. Az aromás növények sejtfalaik közti aprócska tasakokban tárolják ezt az értékes anyagot.

Az illóolaj a növény számára is hasznos, mivel működésbe hozza és szabályozza a sejtek anyagcseréjét, a fotoszintézist, a sejt légzést, elriasztja a kártevőket, illetve odacsalogatja a növény számára hasznos rovarokat.

Az illóolajok általában félfolyékony, némelyük azonban pl: benzoe, rózsaolaj félszilárd halmazállapotúak. Nevük ellenére általában nem olajosak. Eltérő mértékben illékonyak és gyúlékonyak. Olajban és alkoholban oldhatóak, vízben azonban nem. Illatosak, ami fontos szerepet játszik az aromaterápiás kezelések szempontjából. A Francia aromaterápiában higítatlanul is, ám általában valamilyen vivőoljjal vagy bázis olajjal higított formában alkalmazzuk kezeléseinkkor.

A legtöbb növény csak egyféle olajat ad, egy bizonyos részéből pl:Ocimum Basalicum vagy Pinus Sylvestris a leveléből , a Daucus Carota a magjából a cirusfélék a héjból. A Citrus Aurantium  azaz a keserűnarancs az egyetlen olyan növény amelyből 3 különböző olaj nyerhető. Keserűnarancs a gyümölcshéjból, petitgrain a leveleiből, és neroli a virágából. Az aromatológia rövidítéssel jelöli a növény részeit amiből előállításra került az adott illóolaj. Eszerint megkülönböztetésre használja Ze= zeste amit a gyümölcshéjból , Fl=fleur amit a virágból, Fe=feuille amit a levelből illetve Ecorce=amit a kéregből nyernek ki.

A jó minőségű illóolaj kritériumai közé soroljuk a gondos termesztést, kiegyensúlyozott, jó talajba ültetett, biogazdálkodási módszerekkel kezelt növény, a megfelelő időben történő begyűjtés, nagyon fontos a lepárlás módja, a lepárló készülék minősége, a lepárlás időtartalma, mivel ez növényenként más és más, a felhasznált víz minősége, amely ideális esetben forrásvíz, megfelelő nyomás alkalmazása a desztillálásnál, illetve a gondos tárolás.

A morfológiailag azonos fajoknál különböző kémiai típusokat különböztetünk meg, amit kemotípusnak nevezünk és Ct- vel jelölünk. Pierre Franchom aromatológus volt az első ember aki kémiai típusokról beszélt. A  kialakulásukat több tényező is befolyásolja: a termőföld, éghajlat, napsütéses órák száma, csapadék mennyisége, tengerszint feletti magasság, mikroklíma, illetve a szüret ideje, mely évszakban történik a begyűjtés.